„A gyermekek nevelésében elengedhetetlen a népi kultúra értékeinek megismerése”

  05 Jun 2021

  • A tavaly 30. jubileumi évét ünneplő Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület szervezésében nemrégiben ért véget a Gyermek Néptáncosok Országos Szólótánc Fesztiválja.

Alig zárult le az országos verseny, máris a következő rendezvénysorozatukra készülnek: a Táncoló, éneklő ország program során szó szerint megmozgatják a városokat a nyáron. Sikentáncz Szilveszterrel, az egyesület elnökével beszélgettünk tevékenységükről és a magyar népi kultúrában rejlő lehetőségekről.

– Milyen érdeklődés mellett zajlott a Gyermek Néptáncosok Országos Szólótánc Fesztiválja, amelynek döntőjét június 4-6 között rendezték meg Szarvason? Hányan vettek rajta részt, milyen produkciókkal érkeztek a néptáncosok?

– A produkcióknál annyi volt a kitétel, hogy két autentikus magyar néptáncot kellett bemutatni a gyerekeknek. Közel ezer gyermek és több mint 460 produkció jelentkezett, amelyből 71 jutott be a szarvasi fináléba. A verseny 3 korcsoportban zajlott; a legjobb szólisták a fiúknál a Bokrétás Táncos, a lányoknál a Pántlikás Táncos címet nyerték el. A húsz legjobb előadó pedig a jövő évben egy kiemelt külföldi rendezvényen képviseli majd Magyarországot.

– Milyen céllal rendezték meg a megmérettetést?

– Ez egy kiemelt tehetséggondozó verseny, amelyen a résztvevő gyerekek a felnőtteket meghazudtoló szinten táncolnak. A mai hivatásos néptáncos szakma legismertebb személyiségei szinte kivétel nélkül ezen az eseményen mutatták be tehetségüket először. 1989-ben indult útjára, és azóta is a szakma egyik legnagyobb becsben tartott eseménye. Sajnos 2011-ben vége lett egy rövid időre, mert átalakult a verseny struktúrája, de most már másodszor rendezzük újra a klasszikus versenyt óriási sikerrel. Ezt a hagyományt folytatjuk újra, azzal a céllal, hogy fórumot teremtsünk a gyermeknéptáncos-előadóknak. A táncokat rögzítjük is, amivel egy komoly adatbázist szeretnénk létrehozni a jövő néptáncoktatói és művelői számára. Ezzel is szeretnénk megőrizni és tovább örökíteni a hagyományt.

– Milyen nehézségekbe ütközött a járványhelyzetben a rendezvény lebonyolítása, és miként hidalták át a kisebb-nagyobb akadályokat a szervezők?

– A Gyermek Néptáncosok Országos Szólótánc Fesztiváljának tavaly elmaradt döntőjét tudtuk idén bepótolni. A helyzet miatt most zártkörűen zajlott a verseny, de reméljük, jövőre már nagy közönség előtt adhatják elő produkciójukat a gyerekek.

Több évtizedes hagyományok

– Tavaly ünnepelte 30. jubileumi évét az Örökség Egyesület. Miként fogalmazná meg hitvallásukat, a működésük célját?

– A gyermekek sokoldalú nevelésében, képességeik fejlesztésében elengedhetetlen a népi kultúra értékeinek megismerése. A népi játékok, a néptánc fejleszti a gyermekek mozgáskultúráját, testtudatát, identitását és szociális érzékenységét. Mindezek mellett megfelelő pedagógusok tolmácsolásában egy élményszerző és élményadó szabadidős tevékenység. Ezek azok a fő elvek, amelyek mentén Foltin Jolán, Kossuth-díjas koreográfus megalapította az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesületet 30 éve. Az egyesület elsődleges célja azóta is a népművészet és a néphagyomány iránt érdeklődő gyermekek, gyermek-közösségek és az őket támogató felnőttek összefogása.

– Jelenleg milyen programokkal kívánják az embereket megszólítani?

– A korlátozások alatt meghirdetett Mesterek és Tanítványok pályázatunk is hamarosan lezárul. Erre a versenyre 6-16 év közötti fiatalok és mestereik jelentkezhettek egy videó formájában beküldött, autentikus magyar népzenét, néptáncot vagy népdalt megjelenítő produkcióval.

Szerencsére nyáron már indulnak a rendezvényeink is. Minden régióban folyamatosan tartunk szólótáncversenyeket, csoportos tánctalálkozókat és megmérettetéseket. Ismét útjára indítjuk a Tóth Ferenc gyermekkoreográfiai versenyt is, és a nyár kiemelt eseménye lesz a Táncoló, éneklő ország programsorozatunk.

Sűrű lesz a nyár

– Mesélne bővebben a Táncoló, éneklő országról?

– Örömmel! Tavaly Budapesten, Kecskeméten, Bükön és Veszprémben óriási sikerrel tartottuk meg ezt a programot, ezért úgy döntöttünk, idén is folytatjuk. A Táncoló, éneklő ország augusztus 15-én Százhalombattán indul folytatódik, ahol egyben egy 30 éves Örökség Gálával megünnepeljük az egyesület jubileumát. Szó szerint megmozgatjuk a városokat; idén a már említett Százhalombattán kívül újra megjelenünk Veszprémben, aztán Sátoraljaújhelyen is „megforgatjuk a várost”. Közös éneklős, táncolós programokat szervezünk a város több helyszínén: főtereken, művelődési házak előtt, buszmegállókban, piacokon vagy éppen egy nagyobb rendezvényhez csatlakozva. … Ezek a flashmobok – népzenei koncertek, hajfonó helyszínek, mesesarkok, táncprodukciók, további magyar népművészettel kapcsolatos programok – egész nap folyamatosan mennek, este pedig egy nagy össztánccal vagy egy nagy színpadi gálával zárunk. Ezt tavaly például a Mesterségek ünnepe keretében tartottuk meg az Oroszlános udvarban, Kecskeméten a Népzenei Találkozóhoz csatlakoztunk, Veszprémben pedig önálló programként szerepeltünk. Ott az egész várost bejártuk, este pedig az Agora előtt felállított színpadi gálával zártunk. A Táncoló, éneklő ország lényege, hogy a programokba az utca emberét is bevonjuk, hiszen az a célunk, mindenki testközelből ismerkedhessen meg a népi kultúrával. A legfontosabb maga az élmény.

– Hogy tapasztalja, manapság mennyire népszerű Magyarországon a néptánc?

– Abszolút népszerű. Azt gondolom, hogy a népi kultúra maga a kulturális egység, amelyből mindenkinek részesülnie kell valamilyen szinten. A népszerűsítésben természetesen folyamatos munka van, de azt vettem észre, hogy aki egyszer kapcsolatba került a néptáncos közeggel, valamilyen szinten benne marad.

Új központ épül

– Az Ön életében milyen szerepet tölt be a néptánc?

– Az egész életemet a néptánc tölti ki. Hatévesen kezdtem el foglalkozni vele szülői indíttatásra, de egyből megfogott a légkör, a zene, a hangulat és természetes módon életem mozgatórugójává vált.19 éves koromig amatőr néptáncosként táncoltam Siófokon, majd 11 évig hivatásos táncosként szerepeltem a Magyar Állami Népi Együttesben. Tanítottam alapfokú és középfokú művészeti iskolákban, és a mai napig tevékenykedek táncpedagógusként és koreográfusként. Alapító művészeti vezetője vagyok a Kárpátalja Néptáncegyüttesnek, és 5 éve vagyok az Örökség Egyesület elnöke.

– Milyen jövőkép áll ön előtt?

– A rendezvényeink, a pedagógusok és a különböző szervezetek összefogásán túl a legfontosabb missziónk a nevelési és oktatási intézményekbe való integrálódás. Az, hogy a pedagógiában teljes értékű eszközként szerepeljen a népművészet. Ezen folyamatosan dolgozunk, és komoly kutatómunkával alátámasztottan tesszük meg javaslatainkat ebben az irányban.

Emellett jelenleg a Kárpát-medence Örökség Módszertani Központ létrehozásán dolgozunk, ahol képzés szempontjából a népművészet minden ágát szeretnénk lefedni. Kaposvártól 10 km-re Zselidkisfaludon lesz a központ, ahová az oktatás mellett tervezünk rendezvényeket is koncertekkel, táncelőadásokkal és egyéb népművészeti kiállításokkal. Az épületbe tervezünk fazekas- és kovácsműhelyt, kézműves kiszolgáló egységeket, táncospajtát, rendezvényteret és szálláshelyeket is.

Budai Klára