<
A magyarországi reneszánsz egyik legnagyobb értékei is megtalálhatók a belvárosi templomban. A török kor előtti igencsak míves munkák ma is épségben láthatóak.
Reneszánsz csoda
Mátyás király uralkodásának utolsó évtizedétől Nagyrévi András lett a pesti Nagyboldogasszonyról elnevezett ősi egyház plébánosa. Valószínűnek tartják a történészek, hogy a templom reneszánsz díszei az ő ideje alatt kerültek ide. A gótikus szentségház ugyanis abban az időben már elég romos állapotban volt. Újat kellett tehát építeni. Ezzel egy időben egy másik reneszánsz pasztofórium is ide került, Pest Város adományából 1507-ben, a korabeli dokumentumok alapján. Mindkettő vörös és sárgás-fehér színű kemény mészkőből készült, méretük, elrendezésük közel egyforma, de részleteikben nagyon is eltérnek egymástól. Ugyan szentséget nem őriznek már a díszes pasztofóriumokban, de ereklyéket igen. Az egyikben a legendás király Szent László maradványai pihennek, a másikban pedig Szent Erzsébet földi maradványai rejteznek. Hogy mi köze van szent királylánynak a templomhoz? Történelmi kutatások arra világítottak rá, hogy a Belvárosi templom román stílusú „előd”-templomban lehetett egykoron Szent Erzsébetnek, Európa legnagyobb szentjének az eljegyzése. Nagy látványosság lehetett a nász akkoriban, és sok embert vonzott a környékről, hiszen a királyi család, Gertrúd, és II. András nem sűrűn fordultak meg ezen a helyen. Sőt, mindenki látni akarta a csöppnyi, mindössze 4 esztendős menyasszony-királylányt.
A holdsarló árnyékában
A török kor nyomai még ma is láthatók a szentélyben. Egy un. mihrab, imafülke, amely még ma is mutatja az irányt Mekka felé. Állítólag amit a muszlimok belesúgnak a bemélyedésbe, azt Isten hallja. Egy másik fülkében pedig a régi keresztény freskók helyén az Allah felirat egy darabja látható. A legendák szerint Nagy Szulejmán szultán a Mátyás-oratóriumról kiáltotta ki Magyarország Török Birodalomhoz való csatolását. A török így akartak visszavágni a Hunyadiaknak, amiért Nándorfehérvár alatt megrengették a nagy oszmán birodalmat. Egy korabeli feljegyzés hűen tanúskodik az akkori állapotokról: „Az omladék templomok a barmoknak szolgálnak istállókul, a dögök szanaszét hevernek és bűzhödté teszik a levegőt. Óh, szegény Pest, inkább pestisnek kellene téged mondanunk. Nincs a városban egy ép ház, mindnyája földig lerombolva hever, a lakosság kevés, és az is a nép alja.” A szörnyű korok elmúltak. Ma a Belvárosi templom, történelmi korok tanúja, teljes díszében pompázik. Ne hagyjuk ki, látogassuk meg.
]]>