Szeptember 27-e a turizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a turizmus társadalmi, kulturális és gazdasági értékeire. Ez a nap kicsit emlékeztet bennünket is arra, milyen szép tájakat barangoltunk be az év eddig eltelt időszakában vagy akár az életünk során. Igaz a mondás, hogy az emlékeinket senki nem veheti el tőlünk, azokból táplálkozhatunk sötétebb napokon, nehezebb periódusokban is. Az emlékezésben segítségünkre vannak a fényképeink, de akár festmény formájában is csodálhatjuk saját, megélt élményeinket.

Sokak számára ismerős lehet az érzés, amikor egy csodálatos helyen járva fényképezőgépet, legtöbb esetben mobiltelefont ragadnak, hogy megörökítsék azt a páratlan látványt, ami a szemük elé tárul. Majd az elkészült fotón csalódottan tapasztalják, hogy a fotó nem képes visszaadni azt az élményt, amely őket megragadta. Erre legfeljebb egy profi kamera lehetne képes, amelyet szakavatott kezek irányítanak.

„A művész képes beletenni az alkotásba valami olyan pluszt, ami nemcsak az emléket vagy a helyszínt mutatja be, hanem olyan rezgéseket, kisugárzást varázsol a műbe, amely annyira eleven, hogy a szemlélő ott érzi magát a képben”, mesélte Gerendás Paula.

A festőművész azt is elárulta, hogy saját utazásait követően mindig megfesti azokat a helyszíneket, jelenségeket, amelyek megérintették a szívét, és ezek a festmények olyan népszerűek, hogy meghirdetésüket követően előfordul, hogy perceken, órákon belül gazdára találnak.