Az Európai Unió többi országához hasonlóan hazánkban is ez teszi ki az élelmiszerveszteség legnagyobb hányadát. A Nébih friss kutatása szerint egy átlagos magyar állampolgár évi 65 kg élelmiszerhulladékot „termel”. Ennek fele nem megelőzhető (csirkecsont, zöldség- és gyümölcshéj, tojáshéj stb.), a másik fele viszont egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne. Utóbbi, megelőzhető részt nevezzük élelmiszerpazarlásnak, ami Magyarországon több mint 300 ezer tonnát tesz ki évente. Ez a mennyiség több mint 600 millió adag élelmiszert jelent, ami több mint félmillió ember teljes körű éves élelmezését fedezné. A veszteség pénzben kifejezett értéke meghaladja a 170 milliárd forintot, azaz fejenként 18 000 forintnyi élelmiszert pazarolunk el évente.
Az élelmiszerpazarlás ellen az elmúlt években Magyarországon széleskörű összefogás volt tapasztalható. Ennek első eredménye az Élelmiszer Érték Fórum létrehozása volt 2014-ben, amelyben a társadalom és a gazdaság minden szegmense képviselteti magát. A Nébih Maradék nélkül programja 2 évvel később, 2016-ban jött létre azzal a céllal, hogy a szemléletformálás eszközével csökkentse a háztartási élelmiszerpazarlás mértékét. A szemléletváltozást gyermekkorban lehet leginkább megalapozni, ezért a Nébih az oktatási programjában is kiemelt hangsúlyt fektet az élelmiszerpazarlás megelőzésre: bemutatóórákkal, oktatási kiadványokkal, és videókkal, valamint pedagógusoknak szánt prezentációkkal igyekszik átadni az üzenetet, hogy az élelmiszer valójában mekkora érték.
