A stressz és a feszültség a mindennapjaink része, ami nyomot hagy a testünkön és a lelkünkön egyaránt. A pozitív stresszt ugyan jól kezeli a szervezetünk, a negatív stressz esetében azonban nem elég csak a testi tünetek enyhítésére koncentrálni.

Selye János 1936-ban tette közzé a stressz-elméletét, melyben kimondja, hogy bármilyen behatás éri a szervezetet, akár pozitív, akár negatív, a szervezet erre választ fog adni. A stressz tehát olyan dolog, mely a nyugalmi állapotból kimozdít- ez a stresszor-, ami lehet akár egy munkahelyi konfliktus, akár a tavaszi napsütésben a csivitelő madarak, ami kiváltja belőlünk a negatív – azaz distresszt -, vagy a pozitív stresszt, a szervezet stresszválasza pedig az adott behatástól függ. Lehet ez pozitív vagy negatív, a szervezet mindenképpen reagálni fog a stresszorra, így kimozdítja azt a nyugalmi állapotból.

„A stressz különböző nyomokat hagy nem csak a lélekben, de a testben is. Nem véletlenül mondták már az ókorban, hogy ép testben ép lélek, hisz ez a kettő nagyon szorosan összefügg egymással. Ha a lelkünk nem nyugodt, nem boldog, nem kiegyensúlyozott, az a testünkön is meg fog jelenni. Először csak apró jelekkel üzen a szervezetünk, mint például alvászavar vagy evési zavar, ami lehet az is, hogy a stressztől egyáltalán nem tudunk enni, de a másik véglet is, amikor falási rohamok jelentkeznek. Ha nem figyelünk oda ezekre a jelekre, előfordulhat, hogy a nőknél felborul a hormonháztartás, a ciklus, a férfiaknál pedig potencia-problémák, merevedési zavar jelentkezhet. A stressz jelei az izomzatban is megjelennek, vannak ugyanis olyan gócpontok, ahová le szokott tapadni a feszültség. Magyarországon leginkább a nyak és a vállövi rész az, ami érintett ilyenkor” – magyarázta Horti Csenge masszőr, a Masszázs és Terápia alapítója.