Magyarország a kullancsok által közepesen fertőzött országok közé tartozik, de magasabb kockázatúnak számít az ország délnyugati része és az északi határ középső szakasza.
Nem maga a kullancs okozza a betegségeket, hanem a bélrendszerében élő baktériumok, egysejtűek, vírusok, melyek a vérszívás során jutnak be a megtámadott szervezetbe.
Az emberre, vagy állatra jutott kullancs a bőrön észrevétlen haladva a vérszíváshoz kedvező helyet keres. Gyakran a hajban, a fülek mögött, vagy például a végtagok tövének hajlataiban állapodik meg. Szájszervével kis sebet vág a bőrön, rögzíti magát, és vért szív. Mivel a vérszívás alatt egyfajta érzéstelenítőt juttat a sebbe, csípése teljesen fájdalommentes, ezért nehezen észlelhető. Távozása után viszont a seb bedagadhat, begyulladhat, többnyire fájdalmassá válik és enyhén nedvedzik.
Az emberek sokszor még a vérszívás előtt, vagy a vérszívási szakasz kezdetén megtalálják és eltávolítják testükről a kullancsot. Az egy napon belül megtalált és eltávolított kullancs még szinte bizonyosan nem tudott fertőzést okozni, de csak akkor, ha az eltávolítása szakszerű volt, testét nem nyomták meg az eltávolítás alatt. Három nap vérszívás után viszont a fertőzés esélye nagyon nagy. Míg a Lyme-kórt okozó baktériumok akár 40-50 százalékos gyakorisággal fordulnak elő a kullancsokban, addig az agyvelő-és agyhártyagyulladást okozó vírus ezrelékes nagyságrendben fordul elő európai adatok szerint.
