A művész a legfoglalkoztatottabb stúdiózenészek egyike, számos film-, színházi, show-, reklám- és főcímzene fűződik a nevéhez.
– Mi motiválta az új kiadvány megalkotásában? Hangzásban és mondanivalóban milyen célok vezérelték?
– A dalok megírására hosszú évekig készültem. Minden évben írtam 2-3 dalt, de ahogy teltek az évek, azokat már nem szívesen tettem volna fel egy albumra. A lemezen hallható hat szerzemény – egy kivételével – mind 2021 első negyedévében született. A motiváció a sajnálatos pandémia, ami miatt volt rá kényelmesen időm, a másik pedig egy csodálatos társ, egy gyönyörű nő, Edina, akivel már több mint négy éve megosztom az életem. A hangzásban semmilyen tudatos stílus szempont nem vezérelt. Úgy érzem, sikerült megmutatnom az elmúlt évek alatt engem ért zenei hatások által kialakult, leginkább kedvemre való hangzást, hangszerelést. Ebben világhíres, kiváló zenész barátaim voltak a partnereim, akik tökéletesen ráéreztek a mondanivalómra.
– Hogyan fogalmazná meg azt a zenei stílust, amelyet ön képvisel?
– A zenei stílusomat nagyon nehéz egyértelműen behatárolni. A jelenlegi album akusztikus smooth jazz, funky elemekkel, melodikus témákkal, nagy zenekari hangszereléssel, amely, úgy vélem, a nem kimondottan jazz-kedvelők számára is könnyen befogadható.
A rögtönzés izgalma
– Mondhatni, a zene mindig is része volt az életének, hat éves korában kezdett el szolfézst tanulni, majd nem sokkal később egymásra találtak a zongorával, amely azóta is a fő hangszere. Mit talált meg gyermekként a zenében, illetve a zongorában, és hogy érzi, mivel/miben gazdagította az életét, hogy ezt az utat választotta?
– A kötelező zongoratanulás kezdetben nem jelentett maradéktalan örömöt, de a későbbiekben a hangszeren való játék egy minden életérzésemre kiható kifejezésmóddá, izgalmas felfedezőúttá, örömforrássá és megnyugtató életformává vált.
– Mi fogta meg a jazzben? Miért éppen azt a műfajt választotta? Manapság mennyire hálás jazz-zenésznek lenni Magyarországon?
– A jazzben a harmónia és a rögtönzés izgalma fogott meg. A játék, a kollégákkal való találkozások feltétlen örömforrások, de a jazzből való megélhetés nem tartozott soha a hálás kategóriába.
– A jazz mellett a legfoglalkoztatottabb stúdió zenészek egyike. Számos film-, színházi-, show-, reklám- és főcímzenét komponált és hangszerelt. Melyik munkájára a legbüszkébb?
– Lehetetlen kiemelnem a legkedvesebb munkámat, mert szerencsére olyan sok volt, olyan sokféle és olyan sok nagysikerű. A honlapomon lehet válogatni ki-ki mire emlékszik közülük.
Útravaló az életre, a zenére
– Édesapja a neves színművész, Rátonyi Róbert. Milyen volt ő, milyen emlékeket őriz róla? Milyen volt egy ilyen népszerű, elismert és tehetséges ember gyermekének lenni?
– Édesapám egy világszínvonalú jelenség volt minden szinten és a vele való zenei együttműködésem, azon túl, hogy a fél világot bejárhattam vele a kísérőjeként, szakmai kihívás és leírhatatlan sikerélmény is volt egyben. Az ő személye fantasztikus, inspiráló hátteret nyújtott számomra. Az emberek irányából áradó irigység és téves megítélés miatt kezdetben sokszor ütköztem akadályba, de ez később átváltozott szeretetté, elismerésé és szakmai megbecsüléssé. Szerencsére ezt érzékelem mind a mai napig.
– Milyen útravalót kapott kifejezetten az édesapjától az életre és a pályájára?
– Példaértékű volt számomra az a rendkívüli felkészültség, precizitás, stílus és a zenei műfajok iránti alázat, amit nála tapasztaltam.
– Hogy érzi, mindent elért és kipróbált, amit szeretett volna? Van esetleg valamivel kapcsolatban hiányérzete?
– Bevallom, szerettem volna több filmzenét írni, és bár igazán sok helyre eljutottam a világban, de a külföldi fesztiválok, klubkoncertek köre még bővülhetett volna.
– Hogyan fog telni az idei éve, milyen feladatok várnak önre?
– Állandó zenekaraim a Studio 11 Ensemble, az E.K. Avenue és a Rátonyi Trió, de jelenleg a legtöbb koncertem szóló zongora meghívás. A terveim között szerepel az is, hogy az új albumot koncert keretében is bemutassam.
Budai Klára
